AZ ESTERHÁZY CSALÁD MEGÚJULÓ KASTÉLYAI

MúzeumCafé 80.

Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja a galántai Esterházy família. Származásukat a Trophaeum szerint
a Salamon nemzetségből származó Mogudig tudják visszavezetni, aki III. Béla király hivatali törvényszolgája volt. Az Esterházy nevet elsőnek Benedek használta 1553-ban, majd fia, Ferenc vette fel a galánthai előnevet és az unoka, Esterházy (I.) Miklós volt a család hírnevének megalapozója. Felesége, Dersffy Orsolya bárónő révén hatalmas uradalom fejévé vált. Az Esterházy család a török elleni háborúkban szerzett magának dicsőséget, majd vált egyre meghatározóbb szereplőjévé a főnemesi rétegnek. 1613-ban II. Mátyás királytól
(I.) Miklós és két fivére megkapta a bárói rangot. A három testvértől származik le az Ester­házy család három ága: (I.) Mik-
lóstól a fraknói hercegi és grófi ág, (I.) Dánieltől a cseszneki grófi ág, Páltól a zólyomi grófi ág. A család több tagja szerzett nevet magának és töltött be nádori, országbírói, főudvarmesteri, kancellári és főispáni tisztséget, katonai, diplomáciai vagy egyházi pozíciót. Sokan közülük patronáltak vagy maguk is műveltek különböző művészeti tevékenységeket. Építkezéseik-
kel hazánk jelentős építészeti örökségét, műgyűjteményeik­kel megmaradt nemzeti örökségünk alapját hozták létre
.

Fertőd-Eszterháza A szerző felvétele

Fertőd-Eszterháza
A szerző felvétele

Birtokszerzések, kastélyok

¶ A család vagyoni felemelkedése (I.) Miklóshoz és fiához, Pálhoz kötődik, aki apjához hasonlóan szintén betöltötte a nádori tisztséget, és növelte uradalmaik számát. Birtokgyarapításának egy részét vásárlásoknak, valamint két házasságának köszönhette, amikkel megszerezte a Thurzó- és a Thököly-birtokokat. Továbbá a Wesselényi-összeesküvés utáni birtok­elkobzások révén is sikerült néhány új uradalomra szert tennie, és visszaváltott több zálogbirtokot is. Nádorrá választásakor királyi adományként is kapott területeket. (I.) Pál által jutott a család a hercegi címhez, és ő végrendeletében kimondta, birtokai hitbizományként öröklődhetnek tovább. A hercegi ág 28 kastélya és több vadászkastélya mellett a grófi ágak tulajdonában is megannyi kastély és kúria volt, amelyek ma Magyarországon és a trianoni szerződés következtében
a szomszédos országok területén állnak.

¶ Ebben az írásban öt, hajdan az Esterházy család tulajdonában álló kastély turisztikai vonzerővé fejlesztését mutatom be.
Az épületek között vannak jól ismert, a családot méltón reprezentáló épületek, és olyanok is, amelyek már az Esterházyak birtoklása idején teljesen más funkciót kaptak, de kulturális értékük így is meghatározó. Ezen épületek jelenkori hasznosítása illeszkedik abba a 21. századi trendbe, mely során egy műemléki védelem alatt álló épület a történeti hitelességű helyreállítás után olyan funkciókat kap, amelyek által látogathatóvá válik a nagyközönség számára, és hosszú távú, rentábilis fenntartása is megvalósul. Fontos, hogy ezek az épületek méltó módon megmaradjanak az utókor számára is, hiszen kulturális és építészeti örökségünk részei.

Hazai kastélyturizmus

¶ Magyarországon a kastélyok és kúriák az előkelő családok otthonai és a nemesség szimbólumai voltak. Hazánkban a számos kastély és kúria nagy része a második világháborúban hatalmas károkat szenvedett, később állami tulajdonba kerültek. Az 1960-as évektől indult el néhány jelentős kastély felújítása, állagmegóvása. Az 1980-as évektől megkezdődött
a kastélyok idegenforgalmi hasznosítása. 1990 után jó néhány, a kastélyfelújítást célzó, a műemlékvédelmi szabályokat szigorúan betartó program indult. Ebben az időszakban több kastély kapott turisztikai funkciót, egyesek pedig magánkézbe kerültek.

Esterházy-kastély 1895–1899 körül Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

Esterházy-kastély 1895–1899 körül
Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei

¶ Jelenleg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram felel állami szinten a kormányhatározatban megjelölt tartós állami tulajdonú kastélyok és várak műemlékvédelmi szempontokat figyelembe vevő korszerű felújításáért, de ezen kívül magánvállalkozások is szerepet vállalnak kastélyaink méltó megújulásában.

¶ Négy fő turisztikai elem kombinációja segíti elő leginkább
a kastélyok fenntartható üzemeltetését:

– Múzeum és kiállítótér (állandó és időszaki kiállítások)

– Rendezvénytér (zenei koncertek, színházi előadások, kulturális tevékenység, családi és céges rendezvények)

– Szálláshely (kastélyszállók)

– Vendéglátóhely (étterem, kávézó, cukrászda)

21. századi kastélyfelújítások Magyarországon

¶ Kastélyfelújításainknál az egyik legfőbb szempont, hogy a szigorúan műemlékvédelmi szempontok szerint megújuló épületbe olyan funkció kerüljön, amely lépést tart napjaink látogatói igényeivel, miközben maga a kastély fenntarthatóságát is támogatja.

¶ Főbb szempontok:

– Műemlékvédelem, örökségmegőrzés

– Értékelvű hasznosítás

– Turisztikai vonzerőfejlesztés

– Vidékfejlesztés

– Nem formális oktatás

– Munkahelyteremtés

– Gazdaságélénkítés

– Szezonszéthúzó hatás

¶ A nagyközönség számára így azok a kastélyok válnak látogathatóvá, amelyekben múzeumot, illetve látogatóközpontot alakítanak ki. Egy kastélykiállítás tervezésekor megannyi szakmai és látogatói elvárásnak kell megfelelni. Az egyik legfontosabb a történeti forrásokon alapuló hiteles tartalom összeállítása. A projektbe bevont építészek, régészek, történészek, művészettörténészek, festő-, kő-, fa- és fémrestaurátorok szakmai véleménye döntő. A háttérkutatás során a megmaradt inventáriumok, archív fotók, levéltári dokumentumok és a leszármazottakkal folytatott beszélgetések visznek közel a minél hitelesebb kiállítási anyag összeállításához. Az összegyűjtött információk alapján egy olyan kiállítási tartalom megalkotása a cél, amely túlmutat a hagyományos tablókon olvasható leíró szövegeken.

¶ A mai kiállítási igényekhez igazodva előtérbe kerülnek a látogatókat bevonó, interaktív installációk, a képi anyagok minél hatásosabb felhasználása és az élményszerű ismeretátadás. Egyre népszerűbbek a többrétegű kiállítási tartalmak, amelyek több nyelven audio és visual guide eszközökön is elérhetők, valamint a felújítási munkálatokat bemutató kisfilmek vagy az építéstörténetet ismertető animációk. Persze egy kastélyba szánt kiállítás nem lenne teljes enteriőrök bemutatása nélkül. Ezen terek minél korhűbb bemutatása, a fellelt eredeti tárgyak vagy pontos bútorrekonstrukciók teremtik meg
a valódi kastélyélményt.

Esterházy-kastély Pápa 1961 Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

Esterházy-kastély Pápa 1961
Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

¶ Fontos, hogy a látogatók a megérkezéstől a jegyvásárláson,
a kiállítás megtekintésén keresztül a kiegészítő programokon való részvételig vagy csupán a kastély kávézójában elfogyasztott kávéig megéljék a kastély által nyújtott hangulatot, és minőségi szolgáltatásban részesüljenek.

Fertőd-eszterházai Esterházy-kastély

¶ Az ország egyik legkiemelkedőbb építész-, kultúr- és művészettörténeti értéke a fertőd-eszterházai Esterházy-kastély. A „magyar Versailles”-ként is ismert világörökségi helyszín Magyarország egyik leglátogatottabb kastélya. Az 1720-as években Esterházy József megrendelésére egy főúri rezidencia építése indult meg, valószínűleg az akkor már ott álló épület átépítésével. Néhány évtizeddel később Esterházy „Fényes” (II.) Miklós örökölte a hitbizományt és a hercegi címet. Vele kezdődött 1762-ben a kastély nagyléptékű kiépítése, amelyet már 1766-ban Eszterházának neveztek.

¶ „Fényes” (II.) Miklós idején a kastély otthona volt számos gyűjteménynek (porcelán-, fegyver-, kép- és könyvtár), pezsgő kulturális életnek, báloknak, opera-előadásoknak és uralkodói látogatásoknak. Eszterháza a korszak legjelentősebb kulturális és művészeti központja volt, Európa szerte ismerték. Miután Esterházy „Fényes” (II.) Miklós 1790-ben meghalt, utódai a hercegi udvartartást visszaköltöztették a család korábbi központjába, a kismartoni (ma Eisenstadt, Ausztria) kastélyba, amivel véget ért Eszterháza fénykora.

¶ A kastélyt többször felújították. A második világháborús károk után, az 1950-es évek második felében restaurálási és állagmegőrzési munkálatok folytak. A 2000-es évek elején ismét volt egy nagyobb horderejű projekt: néhány szobát felújítottak, tovább korszerűsítették az épületet. A kastélykápolna akkori felújítását Europa Nostra díjjal tüntették ki.

A pápai kastély a felújítás után Forrás: Wikipedia

A pápai kastély a felújítás után
Forrás: Wikipedia

¶ A főszárny középső részében a közeljövőben kezdődik egy felújítás, hogy a kastély „Fényes” (II.) Miklós alatti, 18. századi fénykorának állapotát visszaállítsák. Ennek során az egyesült királyságbeli National Trust kiadványában, a National Trust Housekeeping Manualban (Történeti épületek felújítása és karbantartása) meghatározott alapelveket tartják mérvadónak. Ezen irányelvek mentén a modern technikai megoldásokat csupán a legszükségesebb esetben lehet alkalmazni, a cél, hogy a felújításkor minél korhűbb eszközöket és megoldásokat vegyenek igénybe az épület legértékesebb középső tömbjének lakosztályai, valamint a Belvedere és az óratorony műemléki helyreállításakor.

¶ Három csoportba osztották a rekonstruálásra kiválasztott tereket: teljesen felújítandó helyiségek, részleges rekonstrukció­ra alkalmas helyiségek, valamint azok a terek, amelyekről csak írásos források maradtak fenn. Ahol írott források vannak, ott az eredeti jelleget megidéző kialakítást alkalmaznak.

¶ Ezáltal teremtődik meg a kastélykiállítás fő eleme, az eredeti, 18. századi bútorokkal berendezett történeti enteriőrsor bemutatása. A Josef Ignaz Mildorfer freskójával díszített díszterem, más néven Apolló Terem, a főlépcsőház, a sala terrena, valamint a Haydn Terem korábban már megújultak. Az állandó kiállítások mellett időszaki kiállítótereket is létrehoznak
a rekonstrukció során.

¶ Az 1760-as évek második felében Fellner Jakab tervei alapján épült meg az Esterházy család fraknói grófi ágának tata-gesztesi birtokközpontjában a tatai Esterházy-kastély. A kastély főépületének és a kiskastély déli szárnyának a felújítása, valamint a zöldterületek részleges revitalizációja a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében valósul meg. A projekt során egy életmódtörténeti kiállítás is helyet kap a felújított főépületben, amely az enteriőrökön keresztül
az Esterházy család férfi és női tagjait, illetve hétköznapjaikat mutatja be.

¶ Az épület első emeletén a nagy ebédlőt teljes egészében restau­rálják, és itt helyezik el az Esterházy-ősök Tatához kötődő tagjainak az arcképeit. A nagy szalonba szánják a család diplomáciai munkásságát és az uralkodói látogatásokat bemutató kiállítási egységet. Itt ismerhetik meg a látogatók Ester­házy Miklós szentpétervári követ munkásságát és a család több férfi tagjának európai udvarokban betöltött szerepét. A kastély történetének kiemelt eseménye 1809: I. Ferenc itt írta alá a napóleoni háborúkat lezáró schönbrunni békét. Az aláírásnak helyet adó helyiség, az úgynevezett békekabinet az északi toronyban eredeti formájában várja majd az érdeklődőket.

A hidegfürdőt bemutató kiállítótér látványterve Készítette: Konkrét Studió

A hidegfürdőt bemutató kiállítótér látványterve
Készítette: Konkrét Studió

¶ A grófnői lakosztály szintén az emeleten, az eredeti helyén kap helyet. Itt a női szalont, háló- és toalettszobát, a fürdő révén a főúri asszonyok életmódját mutatják be, míg a grófi lakosztály a földszinten tekinthető majd meg. Itt a gróf írószobáján, biliárdtermén és gardróbján keresztül az urak mindennapi tevékenysége ismerhető meg. Ugyancsak itt kap helyet az Esterházy család zenei örökségének kiállítási téregysége is.

¶ Az épület földszintjén található a kastélykápolna, amely 1945-től 1996-ig a kórházként működő épület csempézett fürdőszobájaként volt használatban. A projekt keretében a kápolna visszanyerte eredeti kialakítását: rekonstruálták a címeres üvegablakokat, visszaállították az eredeti oltárt, amelyet
eddig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban őriztek. A most újjászületett kápolna a műemléki jelentőségén túl
az Esterházy-kastély jövőbeli funkciója miatt is fontos, hiszen a kastély fenntartható működése miatt elengedhetetlen, hogy az esküvői mulatságokon kívül egyházi szertartást is megrendezhessenek itt. Ezáltal az épület még vonzóbb helyszínné tud válni a párok számára.

Pápa

¶ Az 1700-as évek első felében az Esterházy család fraknói grófi ágához tartozó Esterházy (III.) Ferenc, Mária Terézia tárnokmestere volt az akkori várkastély tulajdonosa. A Rákóczi-szabadságharc végével az erősség szerepe megszűnt, így Ester­házy a neves bécsi építésszel, Franz Anton Pilgrammal barokk stílusú kastéllyá alakíttatta át az épületet.

¶ Az építtető Esterházy (III.) Ferenc a barokk építészet gyakorlatától eltérő módon a kastély kápolnáját az emeleti teremsorba illesztette be, a kápolna mennyezeti freskójának elkészítését pedig az osztrák Josef Ignaz Mildorferre bízta. A kápolnát 1990-ben sikerült restaurálni; a munkát Europa Nostra díjjal jutalmazták.

¶ Az 1860-as években a kastély akkori birtokosa, gróf Esterházy Pál felújíttatta a belső tereket, kialakította a Nádor Termet
és az Ősök Csarnokát. Ekkor készült el a Fő tér felé néző kapuzat is, amely – a legenda szerint – a Tuileriák egyik leszerelt kapuja volt, és Párizsban vásárolta a gróf.

¶ A főúri kastély a második világháborúig az egyik legpazarabb barokk-rokokó enteriőrrel rendelkezett. A háború idején katonai kórház működött a falai között, az ezt követő időszakban, mint ahogy sok kastélyunkat, a pápait sem kímélték az orosz katonák. A berendezés nagy részét vagy az udvaron égették el, vagy a helyi lakosokkal élelmiszerre cserélték.

¶ A ma látogatható kastély rekonstrukciója 2000 és 2015 között három ütemben valósult meg. A munkálatok során cél volt a kastély 18. századi térstruktúrájának helyreállítása, vagy ahol erre nem volt lehetőség, a 19. századi elrendezésé. Az átadást követően olyan programokat kívántak megteremteni az újjászületett épületben, amelyek történelmileg hitelesek, ugyanakkor átlépnek a megszokott kereteken, és újfajta élménnyel várják a látogatókat. Ezt olyan élőszereplős tárlatvezetésekkel érték el, amelyeken korhű ruhában „személyesen” is megjelennek az Esterházy család tagjai, s általuk megelevenednek a barokk kori főúri hétköznapok. A vezetéseken túl a barokk korhoz illeszkedően marionettszínház, interaktív foglalkozások és kézműves műhely is tovább színesíti a kastély által nyújtott szolgáltatásokat. A rendezvényhelyszínként is funkcionáló kastély nem csupán a felnőttek, de a gyerekek számára is vonzó.

Balatonfüred

¶ A kastély építését gróf Esterházy Kázmér kezdte 1782-ben rokona, Eszterházy Károly püspök telkén. Az eredetileg magánhasználatra szánt épület nagyon hamar, már 1786-ban visszakerült a telektulajdonoshoz, aki bérbe adta. Innentől vendégfogadóként üzemelt. A többször is átépített kastély az Esterházy család, majd az 1920-as évektől a leányági örökös herceg Quadt család tulajdonában maradt, és bérlőknek kiadva fogadó volt egészen 1944-ig. Ezt követően az államosított épület üdülőként működött tovább egészen a rendszerváltásig, amikor magántulajdonba került; 2017-ben már Balatonfüred Város Önkormányzata a tulajdonosa.

¶ A Világörökségi-turisztikai projekt keretében megújuló Ester­házy-kastély látogatóközpontként fog majd ismét megnyílni.
A földszinten kávézó, múzeumpedagógiai helyiség és mú­zeumshop kap helyet, a felső emeleteken kiállítótér lesz.

¶ Hajdanán az épületben azok szálltak meg, akik Balatonfüredre pihenni, gyógyulni és szórakozni érkeztek. A leendő kiállítás azt a nosztalgikus kort kívánja megidézni, amikor még az első vonattal lehetett Füredre menni, és a gőzhajóval utazás volt a legkedveltebb módja annak, hogy a szomszédos tóparti településeket meglátogassa az utazó. A megújuló látogatóközpontba érkező vendégek maguk is a régi korok utazóinak érezhetik magukat. Ahogyan a hajdani, úgy a jelenkori utazó is szállásának elfoglalásával kezdi a látogatást, aztán – megismerve a balatoni hajózás füredi vonatkozását – kipróbálhatja a hidegfürdőt, a helyi gyógykezeléseket, vagy részt vehet az Anna-báli forgatagban.

¶ A kiállítóterek kialakításakor elsődleges szempont volt a tematikának megfelelő atmoszféra megteremtése. Az egyik leginkább magával ragadó tér a balatonfüredi hidegfürdőzést bemutató terem lesz: itt a látogató nem csupán megismerheti az akkori fürdőzési szokásokat, de át is élheti azokat. A hidegfürdőház installációja után egy különleges, balatoni úszást idéző élmény fogadja majd az érdeklődőket. Ugyanilyen élményszerűen lehet megismerni a több mint háromszáz éves gyógyító múltra visszatekintő fürdőtelep, gyógyhely életét is. Az itt feltörő gyógyforrás, a „savanyúvíz kút” körül alakultak ki először a gyógyulni vágyók ellátását szolgáló épületek.

¶ Az izgalmas teremkialakítások és installációk a második emeleten is folytatódnak, ahol a mai Tagore sétányt és a füredi parkokat idéző fák lombjai alatt sétálva lehet eljutni a híres Anna-bálba. Itt a táncoló párok között áthaladva nem csupán a tánclépéseket lehet elsajátítani, hanem magának az Anna-bálnak a legendája is megismerhető.

A 2020-ban felújított épület A szerző felvétele

A 2020-ban felújított épület
A szerző felvétele

Fertőszéplak

¶ A 17. században Széplak a gróf Nádasdy család tulajdonában volt, az uradalmat a báró Megyery, majd a Kövér családnak adták zálogjogba. Nádasdy (III.) Ferencet a Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért kivégezték,
és birtokait elkobozták. Széplak a királyi kincstárra szállt,
de az uradalom bérlője továbbra is a Kövér család tagja, Kövér Gábor maradt. Halála után az uralkodó az unokaöccsének, Kövér Pálnak adományozta a birtokjogot. 1682-ben Kövér eladta a széplaki uradalmat Esterházy (I.) Pál számára, aki annak egy részét és a kastélyt még ugyanabban az évben zálogba adta Széchényi (I.) György kalocsai érseknek.

¶ 1692-ben a Széchényi család az egervári várból átköltözött
a széplaki kastélyba, és itt alakították ki uradalmuk új igazgatási központját. 1771-ben herceg Esterházy „Fényes” (II.) Miklós
visszaváltotta a széplaki kastélyt és a hozzá tartozó birtokokat. A kastély a visszaváltást követően a herceg Esterházy család hitbizományi uradalmához tartozott egészen 1945-ig. A fennmaradt összeírások szerint az 1771-es visszaváltáskor az akkori kastély meglehetősen rossz állapotban volt, így az épületet magtárrá alakították. Az államosítást követően termelőszövetkezet működött benne. A megújulás a rendszerváltás utánra maradt.

¶ A hajdani kastélyt 2020-ra felújították, hogy a világörökség
részét képező Fertő kultúrtáj központjaként működhessen.
Az épület emeleti részén kiállítást hoztak létre: bejárásakor a látogató úgy érezheti magát, mintha körbesétálná a Fertő tavat és felfedezné annak környezetét. A kiállítótér közepén a tó méretarányosan kicsinyített padlógrafikája jelenik meg, amelyet stéget idéző ösvény vesz körül. A kiállítást végigjárva a látogató egyfajta 3D-s útikönyv, térbeli kalauz segítségével ismerheti meg a Fertő tó vidékének növény- és állatvilágát, a környező települések építészetét és népi kultúráját. Az atmoszféra megteremtését a tó növényvilágát felidéző nád segíti, amely az egész teret körbeöleli, miközben a tó környezetére jellemző hangok (nádsusogás, madárcsiripelés, hullámok zúgása) kísérik végig az ide érkezőket. A látogatóközpont célja átfogó képet nyújtani a Fertő-tájról, arra biztatva mindenkit, hogy személyesen is járja körbe a vidéket, és fedezze fel annak kincseit.

Irodalom

Berényi László: Esterházyak. Egy ezeréves család története I–II., Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, Eszterháza 2014

Kaló Judit Bernadett: A pápai Esterházy-kastély újjáépítése és fejlesztése 2009–2015, Építészfórum, 2015. júl. 20.

Kaposi Zoltán: Föld és hatalom. A herceg Esterházy család uradalmainak változásai (17–20. század). In: Közép-Európai Közlemények, 7. évf. 2. sz., 2014/25. 141–153.

Kovács Dániel: Az MCXVI újítja meg a balatonfüredi Esterházy-szálló épületét, Építészfórum, 2020. aug.18.

Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon 1–11. köt., Fo-Rom Invest Kft., Budapest 2001–2012.