DIGITALIZÁLÁSI PROGRAM AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN
MúzeumCafé 62.
Az Iparművészeti Múzeum online gyűjteményi adatbázisa (gyujtemeny.imm.hu) 2012 októbere óta érhető el bárki számára, és a folyamatosan bővülő adatbázisban a múzeum gyűjteményének egyre nagyobb hányada érhető el.1 Az online
felület a múzeum belső műtárgynyilvántartó rendszerére, a ha-
zai fejlesztésű ArtLista-Törzsleltár szoftverre támaszkodik, amely lehetőséget nyújt a tartalom folyamatos gyarapítására. A rendszer indítása idején a múzeum egyik fontos célkitűzése volt, hogy a műtárgyakat jó minőségű, újonnan készült digitális fotók kíséretében tegyük közzé az online adatbázisban. Ehhez létrehoztuk az ország legkorszerűbb és leginkább felhasználóbarát gyűjteményi portálját, amely a magyar mellett angol nyelven is teljes egészében hozzáférhető. A rendszer indulása után elsőként a legkiemelkedőbb szecessziós műtárgyak digitalizálása történt meg, az európai uniós pályázati támogatással megvalósuló Partage Plus projekt segítségével (2012–2014, partage-plus.eu). Bár a projekt keretében több ezer műtárgyat sikerült digitalizálni (számos tárgy 3D szkennelése is megtörtént), az jól látszott, hogy a mú-
zeum százezres műtárgyállománya ezzel a tempóval csak évtizedek alatt lesz online is elérhető. 2015-ben a törzsgyűjtemény mintegy ötezer műtárgya volt online kereshető, számos adattári anyag, valamint a Partage Plus programban készült 2000 épületfotó mellett. Annak érdekében, hogy belátható időn – néhány éven – belül a teljes törzsgyűjtemény on-
line is kutatható legyen, a múzeum 2015 folyamán kidolgozta a Transzparencia Programot, amelynek megvalósítása kormányzati támogatással 2016 elején meg is indult. Az Iparművészeti Múzeum számára azt a célt fogalmaztuk meg, hogy gyűjteményünk minden műtárgya fotóval és minden fontos adattal együtt elérhető legyen az interneten, és így külső szereplők, kutatók, a szélesebb nyilvánosság tagjai is
információkat kaphassanak műtárgyainkról, azok történetéről
és jelentőségéről.
¶ A program keretében sikerült megteremteni a korábbinál sokkal gyorsabb – esetenként tömeges – digitalizálás feltételeit. A feltételek közé tartozott a múzeum informatikai eszközparkjának fejlesztése – beleértve a szerveroldali tárolókapacitás jelentős növelését a nagy felbontású fotók archiválására –, valamint új fotóműtermek felszerelése. A program indulásakor a korábbi egyetlen fotóműterem (ahol legfeljebb két fotós tudott egyszerre dolgozni) mellé három új fotóstú-
diót létesítettünk, és a program keretében lehetőség nyílt a hatékonyság érdekében párokban dolgozó (fotózás és feldolgozás) új fotós stáb felépítésére is. A műtermek részben mobil kialakításúak: a nagyméretű tárgyak fotózására rendszerint az egyes gyűjteményi raktárak közelében alakítjuk ki ezeket a mobil műtermeket, ahol a korábbi rendszernél sokkal hatékonyabban, műtárgytípusok szerinti csoportosításban tudjuk elvégezni a tárgyfotózást. Gyűjteményi munkatársaink továbbképzésével és a gyűjtemények új digitális fényképezőgépekkel történt felszerelésével megteremtettük a feltételeit a művészettörténetileg kevésbé jelentős, jellemzően kisméretű tárgyak raktári fotózásának is. Fejlesztettük a múzeum nyilvántartó rendszerét – többek között a műtárgyak mozgatását QR-kódok segítségével nyomon követő modul fejlesztésével. A Transzparencia Program megvalósítása projektrendszerben történik, havi szinten meghatározott digitalizálási és közzétételi célszámokkal, és megvalósításában a múzeum gyűjteményeinek csaknem teljes stábja részt vesz. Az eredmények önmagukért beszélnek: 2016 folyamán csaknem tízezer törzsgyűjteményi műtárgy online publikációja történt meg, 2017 végére pedig reális célkitűzés, hogy elérjük a múzeum teljes gyűjteményének (tételszám: 62 148) csaknem hatvanszázalékos digitalizálását és online közzétételét. Természetesen a program közben készült új digitális fényképfelvételek száma ezt sokszorosan meghaladja: a tételszám nem fejezi ki pontosan egy olyan összetett gyűjtemény darabszámát, amelyben egy teljes ebédlőberendezés vagy egy tizenkét személyes étkészlet is lehet egyetlen leltári tétel. A saját erővel megvalósuló műtárgyfotózáson túl külső vállalkozó (Arcanum) bevonásával az adattári anyagunk nagy részének digitalizálását is elvégeztük (az anyag feldolgozása, közzététele részben a projekt következő ütemében valósul majd meg). Múzeumunk nyilvántartási rendszerében hagyományosan az Adattár állományába van besorolva minden papíralapú műtárgy is: rajzok, vázlatok, tervrajzok, kisnyomtatványok egyaránt. Az úgynevezett KRTF-állomány csaknem tízezer leltári tételéről 16 750 digitális fotó készült. Folyamatosan digitalizáljuk továbbá a múzeum több mint harmincezer tételből álló történeti fotóanyagát is, a 19. század végéről származó üvegnegatívoktól a későbbi évtizedek több tízezer fekete-fehér és színes felvételéig.
¶ A múzeum mindennapjaiban természetesen mindez nem csak egyszerű digitalizálási projektként jelenik meg. A fotózáshoz minden tárgyat elő kell venni, le kell tisztítani, és elő kell készíteni. Mivel a múzeum rendkívül változatos anyagokat és tárgytípusokat őriz, ez egészen egyszerű eljárásoktól időnként bonyolult hadműveletekig terjed (például a bútorgyűjteményben őrzött komplett enteriőrök és falburkolatok esetében). Ennél is nagyobb jelentőségű, hogy az online közzététel előtt meg kell hogy történjen a műtárgyadatok szakmai revíziója. A munkatársak nem csak az immár szintén digitalizált műtárgynyilvántartó kartonokra támaszkodva végzik ezt a munkát, vagyis ellenőrzik a tárgyak anyagára, készítéstechnikájára, méreteire vonatkozó adatokat, hanem szükség esetén a tárgyak korábbi meghatározását és datálását is felülvizsgálják és revideálják, továbbá frissítik a tárgyakra vonatkozó bibliográfiai adatokat, a párhuzamok körét stb. Gyakran mindeddig publikálatlan, a beleltározás óta érdemben nem vizsgált műtárgyak kerülnek így az érdeklődés középpontjába. Az idei év egyik érdekes felfedezése volt például az az 1750 körül készült, bőrrel bevont „császári” útiláda, amelyen Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc címere látható. Honlapunk új kutatási eredményekről beszámoló rovatában ezekről a tárgyakról időről időre írunk.
¶ Fontos szempont, hogy műtárgyállományunk ne csak saját portálunkon legyen elérhető, kereshető. Ennek érdekében a múzeum már 2013-ban, a Partage Plus program keretében csatlakozott az Europeana portálhoz, ahol azóta is folyamatosan közzétesszük műtárgyainkat (2015–2016 folyamán az AthenaPlus projekt társult tagjaként). A legfontosabb hazai aggregációs weboldalon, a museumap.hu felületén szintén elérhető műtárgyaink nagy része. Részt veszünk olyan úttörő, nemzetközi és hazai szakmai adatbázisokban, mint a gótikus elefántcsont-faragványok adatbázisa (Gothic Ivories Project, Courtauld Institute) vagy a közgyűjteményekben őrzött festett templomi faberendezések adatbázisa (a Néprajzi Múzeummal együttműködésben).2 A hozzáférést növeli, hogy válogatott műtárgyaink a Google Art Project rendszerében nagy felbontásban is elérhetők. Szintén ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy Magyarországon elsőként az Iparművészeti Múzeum állandó kiállítása vált elérhetővé bejárható virtuális tárlat (Mu-
seum View) formájában is – így még most, az épület rekonstrukció miatti bezárása idején is bejárhatók nem csak a kiállítás, de az épület belső terének legszebb részei. Az online gyűjteményi adatbázis látogatóinak száma (az IP-cím alapján) 2016-ban meghaladta az ötvenezret, az oldalletöltések száma pedig az 1,3 milliót, tehát a közönséggel való kapcsolattartásban, az interakciók számában a portál a múzeum kiállításaival és rendezvényeivel csaknem azonos jelentőségre tett szert.
¶ A digitalizálási programmal párhuzamosan, a múzeum rekonstrukció utáni állandó kiállításaira készülve az országban egyedülálló módon elvégeztük a gyűjteményekben őrzött csaknem teljes anyag kategorizálását is. „A” kategóriás besorolást kapnak az állandó kiállításra javasolt legkvalitásosabb tárgyak, „B” kategóriába soroljuk a tanulmányi raktárban történő bemutatásra érdemes műtárgyakat,
és „C” kategóriába a történeti vagy technikai érdekesség miatt megőrzendő, de állapota vagy gyenge kvalitása miatt bemutatásra nem alkalmas tárgyakat. Az osztályozás folyamatában a szóban forgó tárgyak állapotára vonatkozó megjegyzések (legfeljebb tisztítást igénylő, egyébként kiállítható állapotú tárgyak, valamint restaurálást igénylő tárgyak szerinti megkülönböztetésben) is rögzítésre kerülnek a műtárgynyilvántartó adatbázisban. Ezzel a következő évek munkáját, az állandó kiállítások tervezését segítjük elő – például az „a2” besorolású műtárgyak, amelyek gombnyomásra listázhatók, az állandó kiállításra szánt, de előtte komolyabb restaurálást igénylő tárgyak.
¶ A Transzparencia Programot 2018–2019-ben is folytatjuk, azzal a céllal, hogy a teljes törzsgyűjteményi anyagot és adattári műtárgyállományt is elérhetővé tegyük a gyűjteményi adatbázisban. Tervbe vettük emellett az Iparművészeti Múzeum történeti könyvállományának digitalizálását is. Évkönyvünk, az Ars Decorativa, valamint saját kiadványaink második világháború előtti részének java már most is hozzáférhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portál (hungaricana.hu) felületén. A múzeum saját kiadványain túl szeretnénk elérhetővé tenni a műtárgykönyvek és művészkönyvek állományát is. A tervezett könyvtári digitalizálás keretében hozzáférhetővé tesszük majd az iparművészet-történet hazai szakirodalmának digitális könyvtárát is, az ország legrégebbi, folyamatosan működő művészettörténeti szakkönyvtárának anyagára támaszkodva. Továbbá korábbi 3D-szkennelési kísérleteink folytatásaként kidolgoztunk egy programot a jelenleg többnyire szétszedett állapotban tárolt kályhagyűjteményünk darabjainak 3D-szkennelésére és a kályhák virtuális rekonstrukciójának elkészítésére is. Érdemes lesz tehát figyelemmel kísérni a múzeum honlapját és gyűjteményi adatbázisát a főépület zárva tartása idején is, mert ezen a téren folyamatos előrehaladásról fogunk majd időről időre hírt adni. Addig is javasoljuk mindenkinek, hogy böngésszen és merüljön el a gyűjteményi adatbázis anyagában. Ebben a tárgyak gyűjtemények szerinti csoportosítása mellett a folyamatosan gyarapodó virtuális kiállítások sorozata is segíti „virtuális látogatóinkat”.