Egy kis segítség a római korból a mai számítástechnika-oktatáshoz
MúzeumCafé 28.
A Tanulás római emlékeink felfedezésével című kiadvány pont olyan hosszú és pont annyira bőven illusztrált, hogy egy 21. századi kisdiák unalom és fejfájás nélkül végig tudja olvasni. A kiadvány módszertana az Ian Watson: Using Roman sites (A teacher’s guide) címen az English Heritage kiadásában 1997-ben megjelent tanári kézikönyvön alapszik. A hazai szakmai interpretáció alapja Tóth Istvánnak A rómaiak Magyarországon címmel a Gondolat Kiadónál 1975-ben kiadott munkája (az egyik legkiválóbb, a nagyközönségnek írt történeti összefoglaló a korszakról). A diákok képzeletét megmozgató 3D-s virtuális rekonstrukciók – az őrtorony modellje, az intercisai római katonai tábor és erőd (a mai Dunaújváros területén), a lussoniumi (ma Dunaföldvár) barakkok – Visy Zsolt és a Pazirik Informatikai Kft. munkái. Remek légi felvételek mutatják be a könyvben Gorsiumot, Aquincumot, az óbudai katonaváros amfiteátrumának maradványait, Albertfalva vicusát és táborát; ezek a képek a légi régészetre szakosodott Civertan Kft. felvételei. Az aprómunkában segítőket hosszú lenne név szerint felsorolni – a szerkesztő, Korenchy Anikó megteszi ezt a kiadvány végén –, annyit azonban elmondhatunk, hogy zömmel a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai, bár szinte mindenki részt vett a vállalkozásban, aki római koros körökben „számít” ma Magyarországon.
És akkor lássuk a részleteket! Először egy kis történelmi háttér az egyes fejezetekben: A római hódítás, Hadsereg és politika, Pannónia társadalma, A római uralom hanyatlása. Aztán az emlékek, méghozzá úgy, hogy „könyvünkben igyekeztünk a jelenleg érvényes, legfrissebb értelmezéseket bemutatni”. Ez nagyon fontos, hiszen szinte hetente kerülnek elő újabb leletek, amelyek alapján a történelmet is mindig újra kell gondolni. A római hadsereg című fejezetben látható a limes modellje; különösen aktuális ez most, amikor a birodalom egykori határának a pannóniai szakasza is a világörökségi listára készül éppen. Aztán a további fejezetek: Katonaélet, Városok és a vidék, Hétköznapok, Ipar, Mezőgazdaság, Utak, hidak, vízvezetékek. Ne feledjük: a táborok létesítése mindig az infrastruktúra kiépítésével kezdődött, ami később nem mindig fordult elő Európa történetében. Vallás és temetkezés, Írásos emlékek; ma már talán nem is értjük, mekkora dolog volt abban a korban, hogy minden vidéki kőfaragó ki tudta vésni az itt lakók nevét, hogy az itt élők hibátlanul eltájékozódtak a feliratok alapján az aktuális rendeletek, tisztségviselők, császárok körében; vagyis az epigráfia az analfabetizmus komoly felszámolásáról árulkodik. És végül ne feledjük el a szépséget sem: az illatszereket, a divatot, a színes mozaikokat és falfestményeket, a bútorokat, az egészséges, világos házakat, az étkezési szokásokat, az élet összes kellemes, szemet gyönyörködtető részletét. És még valami, amit megtudhatunk a könyvből: Pannóniában soha nem volt jelentős a rabszolgaság, annál több felszabadított, vagyonosodó libertus élt itt. A térségbe ők hozták el és honosították meg itt azt a civilizált életet, ami azonban a Krisztus utáni 4. századra sajnos teljesen eltűnt.
Különösen hasznos – elsősorban persze a pedagógusok számára – a két zárófejezet, a Római kori örökség az oktatásban és a Római helyszínek felhasználása különböző tantárgyakon belül. Itt kapunk ugyanis ízelítőt abból, hogyan is segíthetnek bennünket a régmúlt korok emlékei a mai fiatalok oktatásában a földrajztól egészen a számítástechnikáig.
Tanulás római emlékeink felfedezésével
Szerkesztette és a képeket válogatta: Miszné Korenchy Anikó
Múzeumok és Látogatók Alapítvány, Budapest, 2011