A MAGYAR VERSÁLIÁTÓL AZ ESZTERHÁZA KÖZPONTIG

MúzeumCafé 80.

Hatalmas ládákkal megrakott szekerek végeláthatatlan sorát látjuk kígyózó sorokban Joseph Fischer 1811-es rézkarcán. A kocsisok kezében csattan az ostor, ahogy a terhüktől rogyadozó lovakat ösztökélik haladásra, valahol éppen Pottendorf és Laxenburg között félúton jár a különös karaván. Amolyan korabeli hírmondó a kép, hiszen azt a menetet képzeli el a szerző, amikor az Esterházy-képtárat igazán komoly kollekcióvá fejlesztő Miklós herceg immár nem Napóleon, hanem az árvíz elől menekíti gyűjteményét a család egyik kastélyából a másikba. Az akció sikeres volt, a képek megmenekültek, és néhány évtizeddel később a mai Szépművészeti Mú­zeum gyűjteményének alapjává váltak.

¶ Nem ez volt azonban az egyetlen eset, amikor kocsikra pakolva kellett mentenie értékeit a főúri családnak. Az évszázadok óta formálódó, felbecsülhetetlen értékű Esterházy-kincstár java részét a 17. század óta a fraknói vár biztos falai között őrizték. Ám az első világháború után, amikor már körvonalazódott, hogy a háborút lezáró békeszerződés következtében Burgenland és így Fraknó vára is elvétetik az országtól, az Esterházyak gyűjteményük jelentős részét – levéltárukat, ötvösmunkákat, öltözékeket, az éremgyűjteményt, kottatárukat – Magyarországra szállították, Eszterháza érintésével pedig Budapestre került a gyűjtemény. A Tanácsköztársaság idején a kincseket államosították, és az Iparművészeti Mú­zeumban helyezték el. A tanácskormány bukását követően az Esterházy-család letéti szerződéssel az Iparművészeti Múzeumban hagyta a műtárgyakat. A második világháború alatt azonban az Esterházyak jobbnak látták először a Nemzeti Múzeumba szállíttatni a kincseket, majd a múzeum óvóhelyéről a budai várban található Tárnok utcai palotájukba vitették át a műtárgyakat. Ez rossz döntésnek bizonyult, mert míg a két múzeum átvészelte Budapest ostromát, addig
a budavári Esterházy-palotát bombatalálat érte. Négy évvel később, 1949 januárjában Gerevich László régész-művészettörténész és Voit Pál művészettörténész szabadították ki a súlyosan roncsolódott műtárgyakat a romok alól, amelyek ismét az Iparművészeti Múzeumba kerültek, ahol évtizedek áldozatos munkájával restaurálták őket.

Eszterháza alaprajza, 1784 Közölve: Beschreibung des hochfürstliches Schlosses Eszterhás in Ungern Pressburg 1784

Eszterháza alaprajza, 1784
Közölve: Beschreibung des hochfürstliches Schlosses Eszterhás in Ungern Pressburg 1784

¶ A tárgyanyag így biztonságba, ugyanakkor a családi tulajdon veszélybe került. Sümegi György tanulmánya szerint 1949-ben a Mindszenty-perben negyedrendű vádlott Esterházy Páltól a műkincseket a kommunista állam elkobozta. A rendszerváltozás után aztán hosszú ideig nem került napirendre a kincsek jogi státusának tisztázása, egészen a közelmúltig. Végső soron a kérdés tisztázásának megindítását a műtárgyak újbóli bedobozolása ösztönözte, ami azonban már korántsem a család akaratából történt.

Egy plebejus kormány tisztelgése

¶ „Ez a gesztus egy plebejus kormány tisztelgése a magyar arisztokrácia teljesítménye előtt” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2013 júniusában Fertődre kihelyezett kormányülés előtt ünnepi beszédében. A kabinet tanácskozása is az Esterházy-kastéllyal foglalkozott első napirendi pontjában,
és mondhatni gyakorlatilag e néhány perc jelölte ki az origóját mindannak, ami az utóbbi években Eszterházán és környékén zajlott és zajlik.

¶ A kormányülés sajtónyilvános részének kezdetén Orbán Viktor miniszterelnök megkérte Zumbok Ferencet, a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztost, hogy ismertesse terveiket és elképzeléseiket, valamint azt, hogy miben számítanak a kormány együttműködésére. A kormánybiztos egyik nagy gondjuknak azt jelölte meg, hogy annak ellenére, hogy a Miniszterelnökség korábban döntést hozott arról, hogy a magyar közgyűjtemények kötelesek átadni számukra azokat a műtárgyakat, amik Eszterházáról valók, „olyan ellenállásba ütközünk, hogy hihetetlen, egyszerűen nem értem a reakciókat bizonyos közgyűjtemények részéről”. Zumbok Ferenc
azt is hozzátette, hogy egy másik döntés értelmében Bardi
Terézia (aki az Eszterháza Központ egyik későbbi tudományos igazgatója lett) fel van hatalmazva arra, hogy összegyűjtse, összegezze, megállapítsa azon műtárgyak körét, amelyek az Eszterházára szállítandó műkincsek közé tartoznak. Zumbok kormánybiztos hangot adott annak az aggodalmának is, hogy „a következő probléma az lesz, hogy ezeket ki kell szedni onnan, és el kell hozni azokat a műtárgyakat, mert mi csak olyat akarunk elhozni, ami innen származik, és valamilyen oknál fogva valamilyen közgyűjteménybe [került]”.

A fertődi Esterházy-kastély látványterve 1774-ből, valószínűleg Nicolaus Jacoby munkája, jelenleg a kismartoni Esterházy-levéltárban őrzik

A fertődi Esterházy-kastély látványterve 1774-ből, valószínűleg Nicolaus Jacoby munkája, jelenleg a kismartoni Esterházy-levéltárban őrzik

¶ A miniszterelnök a kormányülés ezen pontján kérdést intézett Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrásokért felelős akkori miniszterhez, miszerint: „Balog miniszter urat kérdezzük meg, hogy a közgyűjtemények állami tulajdonban vannak-e?” A kultúráért is felelős akkori miniszter úgy válaszolt, tudomása szerint igen. Majd a miniszterelnök utasította Balog Zoltánt, hogy gondoskodjon arról, ha a kormány döntött,
akkor az állami intézmények hajtsák végre a döntést.

¶ Ugyanezen a kormányülésen a fertődi Esterházy-kastéllyal kapcsolatban az is elhangzott a kormánybiztos részéről, hogy szerinte: „Eszterháza (…) öt-hat év múlva akár önellátó is lehet. Nagyon sok földje van a kastélynak a környéken, és van egy csomó ingatlan, ami állami tulajdonban van, és nem titkolt szándékunk ennek megszerzése (…) hogy a kastély kapná meg a kezelői jogot.” A miniszterelnöktől zöld jelzést kapott a felvetés, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az itteni vagyontárgyakat szívesen adjuk oda, mert a mostani formájában nekünk az csak költséget jelent. Ha itt van egy koncepció, akkor örömmel adjuk oda, mert akkor valószínűleg bevételt termelő módon tudjátok használni.”

¶ Zumbok Ferenc azonban már nem élhette meg, hogy lássa tervei megvalósulását, hosszú betegség után, még 2013 októberében elhunyt. Feladatait L. Simon László vette át, és 2013 decemberében meg is született a kormányhatározat arról, hogy a „Kormány annak érdekében, hogy a fertődi Ester­házy-kastélyegyüttes a közép-európai régió és – tágabban értelmezve – Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központja, s – mint ilyen – Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen, elfogadja az Esterházy család fraknói hercegi ágának tulajdonából származó műtárgyak jelenleg különböző gyűjteményekben, szétszórtan őrzött tárgyainak a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesben történő elhelyezésének koncepcióját”, és létrehozta az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpontot, annak részeként pedig egy tematikus múzeum besorolású új közgyűjteményt és a Joseph Haydn életművét kutató és bemutató Haydn Kutatóközpontot.

¶ Mint ismeretes, a kormányülésen felpanaszolt „akadékoskodó” közgyűjtemények és a szakmai szervezetek továbbra sem értettek egyet az először 2012-ben, a kormányülés előkészületei során megfogalmazott kormányzati igénnyel, hogy gyűjteményük Esterházy-tételeit átadják az újonnan megalakult múzeumi besorolású közintézménynek. Az átszállítás terve eredetileg érintette volna nemcsak az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének vonatkozó részét, hanem akár az Országos Széchényi Könyvtár kottatárának és az Országos Levéltárnak a vonatkozó tételeit is, de kérdésként felvetődött, vajon mi lehet a Magyar Nemzeti Múzeum 164 darabból álló éremgyűjteményének, metszeteinek, festményeinek és Fényes Miklós különleges baryton hangszerének a jövőbeni sorsa.

¶ A szakmai szervezetek egyöntetűen tiltakoztak a gyűjtemények megcsonkítása ellen; az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága 2014 januárjában állásfoglalást fogalmazott meg az országos közgyűjteményekből Fertődre kerülő Esterházy-műkincsek átadásával és elhelyezésével kapcsolatban, amelyben kifejtették, hogy azok esetleges szállítását előzze meg az akkor még meg sem alakult fogadó közgyűjtemény, vagyis az Eszterháza Központ szakmai munkájának beindítása, mégpedig természetesen a múzeumi törvényben meghatározott feltételekkel, valamint álljon fel az a szakmai és biztonsági stáb, amely biztosíthatja a megfelelő működést.

¶ Az állásfoglalás arra is felhívta az illetékesek figyelmét, hogy
„a Fertődön összegyűjteni tervezett művek legnagyobb és legféltettebb része (ötvösség, textil) a múltban NEM tartozott Fertőd berendezéséhez, ill. műtárgyaihoz, ahogyan nem kapcsolódik az építtető, Esterházy »Fényes« Miklós herceg személyéhez sem. E műveket egy-két darab kivételével a hercegi ág hitbizományához tartozóan Fraknón, ill. Bécsben őrizték egészen 1918 őszéig, amikor is közvetlenül Budapestre (majd 1920 februárjában az Iparművészeti Múzeumban letétbe) kerültek. A kastélyegyüttes történeti berendezési tárgyai közül a biztosan azonosítottak az Esterházy Privatstiftung gyűjteményeiben találhatók, meghatározható további darabokra is ott számíthatunk. Vagyis nem a magyarországi közgyűjteményekből való tárgyátcsoportosítás, hanem az Esterházy Privatstiftunggal való tudományos és múzeumi együttműködés programja vezethetne a fertődi kastély belsőinek nemzetközileg is elvárt, történeti hitelességű rekonstrukciójához.”

¶ Bő fél évvel a kormányülés után a fertődi Esterházy-kastély kikerült az azóta megszűnt Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központból, és 2014. március 1-jével megalakult az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont. Első vezetője Bodrogai László, a Magyar Turizmus Zrt. székesfehérvári regionális marketingigazgatóságának igazgatója lett, majd 2017-től a pozíciót Egresitsné Firtl Katalin, a térség KDNP-s országgyűlési képviselőjének, Firtl Mátyásnak a lánya vette át.

¶ Az Iparművészeti Múzeum akkori igazgatója, Takács Imre 2014 januárjában lemondott, nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Szakmai és lelkiismereti okok mellett a jelzett kormányzati intézkedések végrehajtásának következményeiért a jogi és történelmi felelősséget sem tudom vállalni.” Végül egy 2016. márciusi kormányhatározatban rendelkeztek arról, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes lesz „az elsődleges őrzési és bemutatási helye a kastélyegyüttesből elszármazott vagy az Esterházy család fraknói hercegi ágához kötődő vagy vélelmezhetően egykor hozzájuk tartozott kulturális javaknak és műkincseknek”, és kötelezték a közgyűjteményeket arra, hogy átadják ezeket a műtárgyakat az Eszterháza Központnak. Az Iparművészeti Múzeum anyagát sajtóhírek szerint 2016 decemberében kezdték átszállítani Eszterházára. Jelenleg az ötvösgyűjtemény van Fertődön.

¶ Nem függetlenül a műtárgyak Eszterházára költöztetésének kormányzati szándékától, hogy időközben a Fraknóból egykor Magyarországra került kincsek tulajdonjogának megállapítására pert indított Esterházy magánalapítvány. A rendkívül bonyolult jogi kérdéseket feszegető ügyben a Privatstiftung érvei szerint az 1923-ban Esterházy (V.) Pál herceg és az Iparművészeti Múzeum között létrejött letéti szerződés érvényes, amelyet az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter, Klebelsberg Kuno az Esterházy család tulajdonjogának elismerése mellett alá is írt, és amely szerződés a kincsek őrzési helyéül az Iparművészeti Múzeumot jelölte ki. Az ügyben eljáró bíróság azonban idén szeptemberben első fokon a magyar állam javára ítélt. Az ügy feltehetően folytatódik, és évekig elhúzódhat. Az elsőfokú döntés kihirdetése után a Privatstiftung képviselője hangsúlyozta, hogy tulajdonjoguk megállapítása esetén sem vinnék el a kincseket Magyarországról, azt szeretnék, ha az egységben kezelve, a kutatás számára elérhető formában, Budapesten lenne hozzáférhető. Meglátásuk szerint a tárgyak Eszterházára költöztetése a műtárgyak tudományos kutatását is jelentősen megnehezítheti.

Magyar Versália egykor és ma

¶ „Eszterháza, Fertő tavának délszaki mellékén, Sopronytól három órányira, egész méltósággal néz az átellenében fölemelkedő Kismartoni Kastélyra; ’s valóban néminémű igazsággal: ha építése ízlését, fényes pompáját, nagy kiterjedését, és egykori hirét, dicsőségét, melly szerint Magyar Versáliának neveztetett, számba veszszük” – írta 1824-ben Fejér György Utazásbéli jegyzetek Ovár-, Kismarton-, Fraknó- és Eszterházáról című feljegyzéseiben.

¶ Az Esterházy család a 17. században szerezte meg azt a süttöri birtokot, ahol a 18. század második felében Esterházy „Fényes” Miklós grandiózus vállalkozása révén épült fel az ország legimpozánsabb barokk-rokokó kastélya, amelyet a „Pompakedvelő” melléknévvel is illetett herceg 1765-től már Eszterházának hívott. Itt őrizték az Esterházy-képtárat, benne Raffaello Santi Esterházy Madonnájával, a díszterem freskóit Josef Ignaz Mildorfer készítette, külhoni művészek érkeztek
a kastélyba vendégszereplésre, a többi között Jean-Georges Noverre, a 18. századi balett forradalmi megújítója (akinek születésnapján manapság a tánc nemzetközi világnapját ünnepeljük). És nem lehet eléggé hangsúlyozni annak a fontosságát, hogy Joseph Haydn pályájának aktív éveit itt töltötte
Fényes Miklós szolgálatában, itt csendültek fel először művei, és alakította őket nemegyszer „Fényes” Miklós kívánsága szerint.

¶ A kastély gazdagságát jól mutatja, hogy benne százhuszonhat rokokó stílusú szoba állt, mögötte operaház, zeneház, mario­nettszínház kapott helyet, franciakertje pedig önmagában műalkotásnak számított.

¶ „Fényes” Miklós kora után, a tizenkilencedik században az Esterházy család visszahelyezte székhelyét Kismartonba, Eszterházát alig használták, a huszadik század történelmi viharai pedig sem a családot, sem a fertődi kastély épületegyüttesét nem kímélték. A második világháború végén a helyi lakosság és a szovjet katonák, amit mozdítani lehetett az épületben, széthordták, bő egy évtized elteltével kezdték rendbe rakni a kastélyt, ami azonban csak arra volt elegendő, hogy teljesen ne váljon az enyészet martalékává.

¶ Az érdemi felújításra évtizedeket kellett várni. Hiller István kulturális minisztersége alatt indult el a rekonstrukció, több ütemben azóta is tart. Megújultak a homlokzatok, a többi között a sala terrena, a nyári ebédlő és a díszterem. Elkészült a marionettszínház, a narancsház, a víztorony rekonstrukciója, amely 2014-ben ICOMOS-díjat nyert. A felújított jószágkormányzói épületet pedig 2016-ban Építészeti Nívódíjjal ismerték el. Megújult a kastély nyugati szárnya, ahonnan előbb viharos gyorsasággal, új állandó épülete elkészülte előtt kiebrudalták a korábban ott működő Porpáczy Aladár Középiskolát, és időközben elindult a kastély középső tömbjének restau­rátori feltárása is.

Múzeumi generálkivitelezés

¶ A kastély ezen középső tömbje Magyarország legértékesebb kastélyának legértékesebb része, ami most komoly rekonstrukció előtt áll.

¶ Természetesen lapunknak elsődleges célja volt, hogy az illetékesektől részletes tájékoztatást kapjunk azokról a koncepcionális kérdésekről, amelyekből látható, hogy milyen szakmai elvek mentén, milyen kurátori gondolatokat megvalósítva, milyen műtárgyvédelmi és -biztonsági elvek mentén alakítják majd ki hazánk örökségvédelmi szempontból is legkiemelkedőbb kastélyának központi tömbjében az ország legújabb múzeumát, milyen eredményekkel zárultak a restau­rátori vizsgálatok, valamint azt is, hogy egyrészt milyen tudományos munka zajlik jelenleg és fog zajlani a jövőben az Eszterháza Központban, másrészt hogy milyen kiállítási tervei vannak
az intézménynek.

¶ A rekonstrukció részleteivel kapcsolatban kerestük a Nemzeti
Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosát, illetve az alá tartozó operatív intézményt, az Eszterháza Központ konzorciumi partnerét, a Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési Nonprofit Kft.-t (NÖF), de illetékesség hiányára hivatkozva nem válaszoltak kérdéseinkre. Valamennyi, általunk megkeresett partneri vagy felettes szerv az Eszterháza Központ válaszadási kompetenciájára hivatkozva utasította el interjúkérelmünket, így a felújítás részleteire vonatkozó részletes kérdéseinkkel megkerestük az Eszterháza Központ ügyvezető igazgatóját, Firtl Katalint is, aki azonban lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre. Amint megérkeznek válaszai, azokat honlapunkon közzétesszük.

¶ Az Eszterháza Központ amúgy kelendő intézmény, már ami a tulajdonosi jogok gyakorlását illeti. 2018-ban minden bizonnyal a projektek turisztikai áramvonalasságát elősegítendő a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség lett az Eszterháza Központ tulajdonosi joggyakorlója, és bár a központ hivatalos honlapján még november elején is ez a szervezet van feltüntetve joggyakorlói minőségben, egy idei októberi kormányhatározat már a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes-államtitkárához, Schaller-Baross Ernőhöz utalta
az intézmény felügyeletét.

Esterházy Antal herceg főispáni beiktatása Berkeny János színezett rézmetszete, 1791 Wikipedia Commons

Esterházy Antal herceg főispáni beiktatása
Berkeny János színezett rézmetszete, 1791
Wikipedia Commons

Eszterházából Eszterháza Központ

¶ Az államigazgatáson belül is vándorló Eszterháza Központ ugyanakkor korántsem csak és kizárólag Eszterházáról,
az Esterházy-kastélyról és az egykori pompa felélesztésének szándékáról szól. Sőt nagyon úgy tűnik, hogy az Eszterháza Központ egyik lényegi elemét pontosan Zumbok Ferenc egykori kormánybiztos azon elképzelése adja, hogy a Fertőd környékén lévő állami tulajdonú területek, ingatlanok is az Eszterháza Központ kezelésébe kerüljenek.

¶ Mára elmondható, hogy az egész Sopron–Fertő turisztikai térség központi szervévé nőtte ki magát az Eszterháza Központ Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Nonprofit Kft. Egy idén szeptemberben született kormányrendelet ugyanis egy gigantikus ingatlanportfóliót és hatalmas kulturális, örökségvédelmi, muzeális értékeket magában foglaló csomagnak tette meg beruházó és fenntartó vagyonkezelőjévé az Eszterháza Központot. Ennek értelmében Eszterházához tartozik immár a Fertő tavi vízi telep fejlesztésétől kezdve a Lövérek program nemzeti konferencia-központon át a fertődi sírdomb környéke, természetesen a fertődi Esterházy-kastélyegyüttessel és ahhoz kapcsolódó területekkel egyetemben, valamint a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes és az ahhoz kapcsolódó területek, a nagycenki Széchenyi-kastély parkjának részét képező Hársfasor és a fertőrákosi Püspöki Palota is.

¶ Izgalmas kérdés, hogy ha egy kutató összevetné anyagi erő tekintetében a „Fényes” Miklós építette Eszterházát és a mai Eszterháza Központ kezelésében lévő vagyonelemeket, vajon milyen arányokra bukkanna számításai során? Az azonban még izgalmasabb, hogy a jelen erőforrásaiból sáfárkodva kulturálisan meg tudja-e idézni az Eszterháza Központ az eredeti Eszterháza tizennyolcadik századi avantgárd szellemét,
az egykori Magyar Versáliát?

*

Interjút kértünk Várkonyi Gábor történésztől, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének tanszékvezetőjétől, aki idén augusz­tus óta tölti be az Eszterháza Központ tudományos igazgatói posztját. A tudományos igazgató eredetileg szívesen mondott igent a beszélgetésre, de ahogy közeledett az érdemi interjút ígérő személyes találkozó időpontja, az Eszterháza Központ igazgatósága egyoldalúan, fokozatosan módosította a játékszabályokat. Végül érdemi kérdezésre nem kaptunk lehetőséget, a tudományos igazgató írásban válaszolt azokra az előzetesen megküldésre kért felvetéseinkre, amelyekkel megjelöltük a későbbi, részletes személyes interjú témaköreit. A visszaküldött dokumentumot változtatás nélkül közöljük.

A koncepció egy szóban: kastélymúzeum

Történészként, művelődéstörténészként jól ismeri munkásságát a tudományos világ; személyesen hogyan kapcsolódik
az Esterházyakhoz?

¶ Wesselényi Ferenc nádor egyik írásában a következőképpen
fogalmazott, nem szó szerinti idézetben: „A jó emlékezetű Esterházy Miklós nádor oskolájába jártam én is; ami kevéske vagyon az ő tanításából lövöldözgetek…” Történészi pályám Wesselényi Ferenc kutatójaként indult. A Wesselényi család felemelkedése két nagy történeti családhoz kapcsolódik,
a Báthoryakhoz és az Esterházyakhoz. Mindkét családdal sokat foglalkoztam, kiemelkedő gondolkodókat és politikusokat adtak az akkori magyar társadalomnak, ideértve Erdélyt is,
méltán vehet róluk példát az utókor is. Átvitt értelemben Wesselényivel együtt én is elmondhatom, hogy jó emlékezetű Esterházy Miklós „oskoláját” kijártam. De más területen és más történelmi korszakban is közel kerültem az Esterházy családhoz. A 2010-es évek elején azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy a majki kamalduli szerzetesség felújításához kapcsolódó kiállítás létrehozásában Sárossy Péter művészettörténésszel együtt részt vehettem. Majk az Esterházy család fraknói ifjabb grófi ágának a birtoka volt. Ehhez a kiállításhoz kapcsolódott a gróf Esterházy Móric miniszterelnök életútjáról készített tabló vagy kamara kiállítás, amit én állítottam össze. Akkor tanulmányoztam át, kutattam a Magyar Nemzeti
Levéltárban Esterházy Móric iratait. Azóta is hálás vagyok
a levéltár minden munkatársának, akik a viszonylag rövid idő alatt hihetetlen munkával segítették a kutatásaimat. Elmondhatom, hogy Esterházy Miklós nádor, a családalapító mellett megismertem, kutattam Esterházy Móric miniszterelnök politikai pályáját is, jelenleg is az ő pályaképének a felvázolásán dolgozom.

Falkavadászat Eszterházán, 1932 Fortepan/Boda Balázs

Falkavadászat Eszterházán, 1932 Fortepan/Boda Balázs

Mi volt a motivációja, hogy idén augusztustól egyetemi tanszékvezetői munkája mellett immár az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont tudományos igazgatójaként tevékenykedjen?

¶ A kihívás. Egy évvel korábban kértek fel, hogy a készülő új kiállítások, Nagycenk és Eszterháza koordinálásában és fejlesztésében vegyek részt. Már kész forgatókönyvekkel rendelkeztünk mind a két helyszínen, a feladatom a kiállítástervezőkkel a forgatókönyvek „kiállítássá” alakítása volt. Illetve Nagycenk esetében az összesen négy kiállítási tematikát felölelő koncepcionális terveket, forgatókönyveket egységesítsem. Sok szálon futó, összetett munkáról volt szó. Hol történészekkel, hol intézményekkel, hol pedig kiállítástervező irodákkal kellett tartanom a kapcsolatot – lényegében már-már tudományos igazgatói feladatokkal szembesültem. Idén nyáron merült fel, hogy egyesítve a két nagy kastély fejlesztésében felmerülő feladatokat, vállaljam el a tudományos igazgató munkakörét. Rövid gondolkodás után igent mondtam.
Én elsősorban tanár vagyok. A megszerzett tudást át kell adni. Ezt lehet hitvallásnak is nevezni. Tudományos igazgatóként természetesen a felelősségem is nagyobb. Mind Nagycenk, mind Eszterháza a magyar történelmi örökség pótolhatatlan része; ezt képviselni, fejleszteni, bemutatni nem kis dolog.

Történészként mely kérdéseket tartja kifejezetten izgalmasnak az Esterházyakkal kapcsolatban? Mi a tudományos igazgatói koncepciója?

¶ Szinte csak izgalmas kérdés van! Meglepő, ám az Esterházy család, bár a magyar történelem öt évszázadát átöleli a történetük, még sincs kellőképpen feldolgozva a történeti szakirodalomban. Én voltam a legjobban meglepve, amikor szembesültem azzal a ténnyel, hogy Esterházy Móricról még egy ismeretterjesztő életrajz sem áll a rendelkezésünkre! Bár emlegetjük az Esterházyakat, de annál kevesebbet tudunk róluk. „Fényes” Esterházy Miklós a művészettörténészeknek hála ismert, de történeti életrajz vagy monográfia róla sem készült. És még rengeteg példát lehetne mondani: ki ismeri a diplomata Esterházyakat? A londoni és a pápai udvarba delegált követeket? Mit tudunk a csákvári vagy éppen az eszterházai mintagazdaságokról? Feltártuk, ismerjük az Esterházyak szerepét a modern magyar kereszténydemokrácia létrejöttében? Tudjuk, hogy a Héttorony (lásd Gárdonyi, Egri csillagok…) utolsó magyar rabja is Esterházy volt? De nem sorolom, mert rengeteg tennivalónk van ,és ha ennek a feltárni, megírni és közzé adni való munkának csak egy kicsiny részét meg tudjuk valósítani, már akkor jelentős lépést tettünk előre.

¶ Még egy dolgot kell hangsúlyoznom, bár a kérdés az Esterházy­ak­ra irányult, de ugyanez a feladatom a Széchenyi-örökséggel
kapcsolatban is. Itt is támogatni és bátorítani kell az új kutatásokat.

A nagycenki Széchenyi-kastély és a Haydn-kutatóközpont szakmai működésében várható-e változás? Terveznek-e együttműködést
más szakmai műhelyekkel?

¶ Igen. Várható változás, fejleszteni és erősíteni kívánjuk. Több szálon futó együttműködések kialakítására törekszünk. Alig néhány hete írta alá társaságunk a Szent István Egyetemmel való széles körű együttműködést lehetővé tevő szerződést. Előkészítés alatt áll hasonló szerződés aláírása az Eötvös
Loránd Tudományegyetemmel, mind az egyetem rektora, Borhy László MTA rendes tagja, professzor úr és Sonkoly Gábor ELTE BTK dékánja, professzor úr támogatja a szerződés megkötését. Tudományos kutatómunkára, gyakornokok fogadására, közös tudományos tevékenység folytatására, konferenciák szervezésére irányulnak ezek az együttműködések. Csak kiegészítésként, ismereteim szerint az ELTE szintén a közelmúltban kötött hasonló együttműködési szerződést a Szent István Egyetemmel, így egy komoly, mind tudományos, mind örökségvédelmi szempontból erős intézményi hálózat alakul ki Eszterháza körül. Természetesen a jövőben minden hasonló együttműködési szándékra nyitottak vagyunk.

A fertődi Esterházy-kastély turisztikai célú fejlesztése a „Múzeumi tömb” kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázat szakaszába érkezett. Milyen szakmai koncepción alapul a múzeumi tömb kialakítása? Tervezik-e állandó kiállítási helyszín kialakítását stb. Milyen szakban van a közbeszerzési eljárás, mikor ismerheti meg
a közvélemény e fontos új múzeumi létesítmény kiviteli terveit
– addig is szóban: vajon milyen lesz ezen új múzeumunk? 

¶ A közbeszerzési eljárás bírálati szakaszban van. Az természetes, hogy Eszterházán lesznek új állandó kiállítások! A közvéleményt pedig a munkák elkezdésétől kezdve pontosan fogjuk tájékoztatni. Hogy milyen lesz az új múzeum? Szerintem csodálatos, például az Esterházy „Fényes” Miklós fényűző barokk világát bemutató kiállítás. Sajnos Magyarországon elfelejtettük, hogy milyen egy kastélymúzeum! Itt újra hivatkozhatnék az ismert történelmi eseményekre, de ezt most nem teszem. Aki külföldön jár, biztosan ismeri a kastélyokban megőrzött és bemutatott képtárakat, szobákat, különféle tárgyakat bemutató termeket és tereket. Erre törekszünk mi is. Igazi, különböző gyűjteményi tematika szerint berendezett kastélymúzeumot akarunk létre hozni. Megint hangsúlyoznom kell, hogy ezt nem lehet megtervezni néhány hónap alatt. Évek alatt kialakított koncepciók mentén dolgozom, ami változik, az az eltelt idő, a megfogalmazódó új igények alapján változik.

Szerzeményezés, restaurálás, a műtárgyállomány alakítása szempontjából tudományos igazgatóként milyen elveket kíván érvényesíteni?

¶ Ebben a kérdésben általánosan ismert és eddig is követett alapelveket kell figyelembe vennem. Minden valaha Eszterházához köthető tárgy, dokumentum megszerzése erkölcsi kötelességünk és célunk. Nemzeti örökségünkről, a magyar történelem forrásairól, dokumentumairól van szó. Kötelességünk ezek megszerzése, feldolgozása, megőrzése és közkinccsé tétele.

Még az Eszterháza Központ 2014-es létrejötte és a műtárgyak Fertődre költöztetésének 2016-os kezdetét megelőzően a többi között az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága a műkincsek Fertődre költöztetése ellen foglalt állást, kifejtve, hogy a műtárgyak legnagyobb része nem tartozott a fertődi kastély berendezéséhez. A korszak szakértőjeként mit gondol erről a kérdésről? 

¶ Azt azonban nem vitatja senki, hogy az Esterházy-kincstár néven ismert műkincsegyüttes az Esterházy család hercegi ágának a tulajdonában volt. Eszterháza pedig szintén a hercegi ág uradalmai közé tartozott.

Az Esterházy-kincsek mely gyűjteményrészei találhatók most Fertődön? 

¶ Az ötvösgyűjtemény van jelenleg Eszterházán.

Tudományos igazgatóként milyen tervei vannak a műkincsekkel, lehet-e látni, hogy mikor kerülhet esetleg sor kiállításra, körvonalazódik-e már kiállítási koncepció? 

¶ Minden tervem a műkincsek megőrzésén túl ennek a felbecsülhetetlen értékű történelmi és művészeti örökségnek a bemutatására irányul. Többek között a kiemelkedő műtárgyak köré időszakonként tematikus kiállításokat fogunk szervezni.
Ennek megvalósításában pedig munkatársainkra és természetesen minden speciális feladat elvégzéshez szükséges külsős szakértőre is számítunk. A koncepció pedig egy szóban: kastélymúzeum.

A hosszú távú tervek szerint az Esterházy-gyűjtemény mely gyűjteményrészeit őrizné, állítaná ki és tenné kutathatóvá
az Eszterháza Központ? A kutathatóságot dokumentumok esetében digitalizációval, illetve tágabb értelemben egyéb eszközökkel tervezik-e segíteni, támogatni?

¶ Hosszú távú tervekről azért nehéz beszélni, mert nagyon sok tényezőtől függnek. Felelősen azt mondhatom, hogy mindazokat a gyűjteményi egységeket, amelyekkel rendelkezünk, megőrizzük, illetve ki is fogjuk állítani. Természetesen rendelkezünk kutatási szabályzattal. Folyamatban van a digitalizált műtárgyak online kutathatóvá tétele.

Van-e a központnak kapcsolódása az Esterházy család legkülönbözőbb ágaihoz, tagjaihoz? Ha igen, terveznek-e együttműködéseket a jövőben?

¶ Igen van. Mind az intézménynek, mind pedig nekem személyesen van kapcsolatom az Esterházy család tagjaival. Ez még visszanyúlik Esterházy Móric miniszterelnök iratainak a kutatásáig. Akkor a család részéről minden támogatást megkaptam. Ezúton is köszönöm a segítőkészséget, és remélem, hogy ebben az új munkakörben is méltó leszek a bizalmukra.