Múzeumpedagógiai szaktanácsadók egyetemi képzése az elte PPK-n
MúzeumCafé 27.
napjainkig tartó) történetiségén keresztül a társművészetek összességét komplexen bemutató tantárgy. A képzés során lehetőség adódik mind az egyetemes, mind a hazai forrásanyagok áttekintésére, tanulmányozására. Összesen 30 óra.
Művészetpszichológia
A képzőművészettel kapcsolatos pszichológiai kutatások segíthetnek mind az alkotói, mind a befogadói folyamat számos aspektusát jobban megvilágítani. Kísérleti módszereik megismerése a pedagógusok munkáját gazdagítja, míg a fontosabb elméleti modellek újabb szemléleti keretek kialakítását teszik lehetővé. Összesen 30 óra.
Művészettörténet
A tantárgy a művészetek, az építészet, a képző- és iparművészet fejlődésével foglalkozik az őskortól napjainkig. Célja a művészettörténeti jelenségek esztétikai, kultúrhistóriai értékelése, az alkotók életrajzának, a művészeti élet szervezeteinek tanulmányozása. Összesen 60 óra.
Néprajz
A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a népi kultúrával és életmóddal az adott történelmi-társadalmi viszonyok keretében. A képzés során kiemelt feladat a Néprajzi Múzeum történetének és kiállításainak megismertetése, feldolgozása, a múzeumpedagógia helyi tapasztalatainak átadása. Összesen 60 óra.
- Módszertan elmélet és gyakorlat (összesen 120 óra)
A képzés során kiemelt cél a gyakorlatra orientált felkészítés, aminek keretében lehetőség adódik a különböző múzeumpedagógiai módszerek és eszközök változatos megismerésére, alkalmazására és elsajátítására. A képzési idő alatt a hallgatók mindvégig múzeumi környezetben folytatják tanulmányaikat, ami lehetőséget ad a speciális múzeumi didaktikai alapelvek átadására és a hallgatóktól nyert információk további beépítésére az adott tematikában Kiemelt szerepet kap a kiállítások anyaga és a tananyag összekapcsolódásának módja, a lehetőségek megkeresése. Köztudomású, hogy a kiállítások nagy többsége a felnőtt látogató számára készül, ezért a kiállítási anyag feldolgozása közben szükségesek a gyermeki játékosságot, kreativitást igénylő feladatok. A képzési idő alatt igen fontos, hogy minden apróbb próbálkozást, óravezetést csoportos értékelés kövessen.
A módszertan elmélete és gyakorlata részben szereplő tantárgyak:
A múzeumpedagógia módszertana
A tantárgy keretében lehetőség adódik az ismeretszerzés speciális múzeumi módszereinek és eszközeinek a megismerésére, alkalmazására és elsajátítására, valamint valamennyi résztvevőnek a múzeumi mikrotanításban való részvételére. Összesen 60 óra.
Foglalkozások a múzeumban
A hallgatók gyakorlatot szerezhetnek a különböző szakterületű múzeumokban tartható foglalkozások megtartásában. Összesen 30 óra.
Kommunikációs elmélet és gyakorlat
A képzés célja, hogy a résztvevők a speciális múzeumi környezetben is képesek legyenek az információk változatos csatornákon keresztül történő átadására, a felnőtt- és gyerekcsoporttól kapott visszajelzések szakszerű fogadására, hogy megismerjék a múzeumokban folyó kommunikációs eljárásokat. Összesen 30 óra.
III. Múzeumpedagógiai ismeretek elmélete és gyakorlata (180 óra)
Az éves képzési tematika összeállítása során messzemenően figyelembe kell venni a hallgatói érdeklődést és a múzeumok kínálta lehetőségeket. Így kap különös hangsúlyt a múzeumi tárgyismeret fontossága, a kiállítások, gyűjtemények bemutatása.
Múzeumi gyakorlatok I. (Történeti Múzeumok, Történeti Játszóház) 60 óra
Múzeumi gyakorlatok II. (Művészeti Múzeumok, Kreatív Képzőművészeti Foglalkozások) 30 óra
Múzeumi gyakorlatok III. (Néprajzi Múzeumok, mikrotanítás) 60 óra
Múzeumi gyakorlatok IV. (Természettudományi Múzeumok) 30 óra
- Speciális modulok (összesen 60 óra)
Lehetőség adódik a képzésben részt vevő valamennyi múzeum bekapcsolódására, alternatív múzeumpedagógiai tevékenység megismerésére, különböző művészeti technikák és módszerek alkalmazására, műhelymunkák keretében, valamint a kiállítási anyagok újszerű megismertetésére. A képzés során a hallgatóknak ezekből két modult kötelező elvégezni.
Az egyes speciális modulok tartalma az alábbiakban foglalható össze:
Bevezetés az egyiptológiába
Az ókori Egyiptom népeinek történetével és kultúrájával foglalkozó tantárgy alkalmat ad a Szépművészeti Múzeumban az új koncepcióval létrehozott egyiptomi kiállítás tanulmányozására. Történelemóra a múzeumban, módszertani kínálat az általános és középiskolai tananyaghoz kapcsolódva. Összesen 30 óra.
Történeti játszóház
Az ilyen jellegű foglalkozások célja egy adott történeti korszak megismertetése, feldolgozása, megelevenítése játékos formában. A történelmi események olyan szituációs játékokban jelennek meg, amelyekben a gyerekek rejtett képességei is kibontakozhatnak, önismeretük fejlődhet. A történeti játszóház egy olyan komplex ismeretterjesztő módszer, amely a történeti téma, a korhű tárgyi világ és a korba való beleélés szoros egységére épül. Összesen 30 óra.
Kreatív képzőművészeti foglalkozások
Ezek alkalmával a résztvevők megismerik a különböző művészeti technikák és módszerek alkalmazását műhelymunkák keretében. A műhelymunka során a kortárs képzőművészet jeles művésztanárai vezetésével megismerhetővé válnak a hazai művészeti nevelés és tehetséggondozás iskolán kívüli formái. Összesen 30 óra.
Interaktív kiállítások
A tárgy lehetőséget ad a hallgatók részére a tradicionális feldolgozási módszerektől eltérően a kiállítási anyagok és mondanivaló újszerű, aktivizáló, interaktív megismertetésére. Célként fogalmazható meg a kiállítások rendezésének, befogadásának új szemlélete. Összesen: 30 óra
Az ismeretek ellenőrzési rendszere a szakirányú képzés képesítési követelményeinek figyelembevételével előírt – részben egymásra épülő, részben egymástól független – gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, szigorlatokból, szakdolgozat elkészítéséből, annak megvédéséből és záróvizsgából áll (a képzés során a kollokviumok száma hét, a szigorlatok száma kettő, a gyakorlati jegyek száma kilenc). A záróvizsgák tapasztalatairól elmondható, hogy ezeken a hallgatók túlnyomó többsége alapos felkészültséggel és kiemelkedő szorgalommal szerepel. Ez az eredményesség az évközi figyelemnek és érdeklődésnek köszönhető, amellyel a tantárgyak anyaga iránt viszonyulnak. A másoddiplomás hallgatók érdeklődésének motiváló tényezője a minél alaposabb és széleskörűbb ismeretszerzés, személyiségfejlesztés, aminek realizálását a tanórákon való aktív, érdeklődő részvétel biztosítja. A záróvizsgák legnagyobb részben jeles minősítésűek, és minden évben magas a dicséretes vizsgák száma.
A hallgatók összetétele
A képzésben részt vevők főként a múzeumi közművelődés, illetve az óvodai, valamint a közoktatás területéről érkeznek. Az iskoláknak egyre nagyobb szükségük van múzeumpedagógiát végzett szakemberekre, ezt bizonyítja az is, hogy számos óvodapedagógus, tanító és tanár jelentkezik, hogy részt kíván venni a továbbképzésben, s a tandíjukat az iskolák nagy többsége magára vállalja. A képzés befejeztével a múzeumi közművelődésben dolgozók egy része beosztásában maradva végzi tovább munkáját, többen előlépnek magasabb beosztásba. Néhány tanulmányait befejező hallgató kiemelkedő szakmai tevékenysége alapján az ELTE PPK múzeumpedagógiai munkacsoport tevékeny résztvevője lett.
A főváros jelentősebb múzeumaiban és vidéki múzeumokban is dolgoznak múzeumpedagógiai szaktanácsadó képzésben részt vett munkatársak (Ludwig Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Fővárosi Állat- és Növénykert, Orvostörténeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Néprajzi Múzeum, Déry Múzeum, Móra Ferenc Múzeum, Százhalombattai Múzeum, Balatoni Múzeum).
Az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nagy az érdeklődés a képzés iránt. Az oktatók számára jelentős felkészülést igényel az eltérő korú és végzettségű hallgatók számára előadást tartani. Hiszen más és más ismerete van egy óvónőnek, egy általános iskolai rajztanárnak, egy középiskolai magyarirodalom-tanárnak vagy éppen egy múzeumigyűjtemény-kezelőnek. Az sem közömbös, hogy valaki öt vagy huszonöt éve fejezte be felsőfokú tanulmányait. Az eddigiek is azt erősítik meg, hogy úgy kell a tananyagot összeállítani, hogy senkinek se legyen túlságosan leegyszerűsített, de túlságosan emelt szintű sem.
A hallgatói létszám adatai a következőképpen alakultak a 2001/2002. tanévtől napjainkig: 2002: 19; 2003: 37; 2004: 57; 2005: 27; 2006: 52; 2007: 47; 2008: 32; 2009: 34; 2010: 31; 2011: 35 fő. 2003-ban, 2004-ben, 2006-ban és 2007-ben a magas hallgatói létszám miatt a keresztfélévben is beindítottuk a képzést. A 2011/2012-es tanévben az I. évfolyamban részt vevő hallgatók száma 21 fő, a II. évfolyam hallgatóinak száma 14 fő.
A képzés helyszínei
Az infrastrukturális képzési feltételeket és a szakmai megalapozottságot a képzésben részt vevő múzeumok biztosítják, amelyek megfelelő feltételekkel, oktatói kapacitással is rendelkeznek. A hallgatók megismerhetik, megtapasztalhatják az intézmények belső életét is, amivel olyan ismeretekre tesznek szert, amelyekre a tantermekben megtartott órákon nem nyílna lehetőségük. A múzeumok vezetői, felismerve a képzés fontosságát, nagymértékben segítik az oktatást. A képzéshez szükséges gyakorlati terepet az alábbi múzeumok és intézmények biztosítják:
Művészeti területen: Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Ludwig Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Iparművészeti Múzeum, GYIK Műhely.
Történettudományi területen: Magyar Nemzeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum.
Természettudományi területen: Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Fővárosi Állat- és Növénykert, Orvostörténeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Öntödei Múzeum.
Néprajzi területen: Néprajzi Múzeum, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Alkotótábor.
A képzésben részt vevő hallgatók egyhetes művészeti alkotótáborban vesznek részt, amelynek már tízéves hagyománya van. Múzeum- és műemlék-látogatás mellett a hallgatók több szekcióban végezhetnek képzőművészeti és iparművészeti stúdiumokat (festés, korongozás, szövés, fonás, mézeskalács-készítés, népi iparművészeti technikák). A munkacsoport a táborban készült alkotásokból minden évben kiállítást rendez az ELTE PPK aulájában.
2000-ben alakult meg a Múzeumpedagógiai Klub, amely mindmáig folyamatosan működik. A végzett hallgatók automatikusan a klub tagjai, így a klub jelenlegi létszáma: 230-250 fő között van. A klub információcserét tesz lehetővé, összetartja a különböző évfolyamokon végzett hallgatókat, segítve a közösség alakítását, formálását.
Képzéshez kapcsolódó konferenciák, publikációk
Folyamatosnak és tervszerűnek tekinthetők azok az évente megrendezett konferenciák és szimpóziumok, amelyeket az ELTE PPK múzeumpedagógiai munkacsoportja szervez, alkalmat adva a résztvevőknek előadásokra, véleménynyilvánításra. Sikeres konferenciát tartottunk 2007-ben természettudományos témakörben, amelyen a végzős hallgatók referátumokat adhattak elő. 2008-ban a múzeumpedagógiai munkacsoport szintén sikeres konferenciát szervezett.
Ennek összehívását külön is motiválta a képzés megalakulásának tizedik évfordulója. Emiatt ennek a konferenciának a fő témája értelemszerűen a képzés volt, ezzel kapcsolatos előadások hangzottak el a szakon oktatók részéről, a délutáni szekcióban pedig műhelybeszélgetések zajlottak a képzés továbbfejlesztéséről. Két alkalommal, 2010-ben és 2011-ben hívtunk meg külföldi vendégprofesszorokat Németországból, a Nürnbergi Egyetemről. A rendezvényeknek a Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont. A konferencia célja mindkét esetben a legújabb németországi múzeumpedagógiai törekvések megismertetése és a kölcsönös szakmai eszmecsere volt.
2010-ben és 2011-ben koordinációs szimpóziumokat szervezett az ELTE PPK múzeumpedagógiai munkacsoportja, az előbbin a hazai felsőoktatási intézmények múzeumpedagógiával foglalkozó szakemberei vettek részt és tartottak előadásokat saját képzésükről, majd ezt követte egy újabb szimpózium, amelyen a gyakorlatra orientált múzeumpedagógiai képzést mutattuk be. Ennek a szimpóziumnak az eredményeként született meg a Zsibongó Múzeum című kötet.
Az elmúlt évtizedben számos olyan múzeumpedagógiai kiadvány jelent meg (lásd a jegyzetekben közölt irodalomjegyzéket), amelyek többsége az ELTE PPK-n folyó múzeumpedagógiai képzésben részt vevő oktatók publikációit tartalmazzák. Valamennyi kötet fő célkitűzése a hallgatói munka segítése, egzakt képet adva a művészeti nevelés, a történet- és természettudományok, a néprajz, valamint a múzeumpedagógia területéről.
[1] A későbbiekben az ELTE PPK rövidítést használom. [2] Alapításkor a szak megnevezése múzeumpedagógiai szakirányú továbbképzés volt, ez 2006-tól múzeumpedagógiai szaktanácsadó képzésre változott.
Az elmúlt időszak legfontosabb kiadványai az alábbi jegyzékben tekinthetők át (a teljesség igénye nélkül):
Foghtűy Krisztina–Harangi Anna (szerk., 1993): Múzeumpedagógia. Útmutató pedagógusok számára. Budapest, Korona Kiadó
Foghtűy Krisztina–Harangi Anna (szerk., 1998): Gyerekek a múzeumban. Budapest, Adu Print Kft.
Foghtűy Krisztina (szerk., 2000): Szemelvények az amerikai múzeumpedagógia szakirodalmából. Budapest, B+V Kiadó
Foghtűy Krisztina–Szepesházyné Kurimay Ágnes (szerk., 2003): Múzeumpedagógiai Tanulmányok I. Budapest, ETO-PRINT Nyomdaipari Kft.
Foghtűy Krisztina–Szepesházyné Kurimay Ágnes (szerk., 2003): Múzeumpedagógiai Tanulmányok II. Budapest, Gondolat Kiadó
Vásárhelyi Tamás–Sinkó István (2004): Múzeum az iskolatáskában. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó
Foghtűy Krisztina–Szepesházyné Kurimay Ágnes (szerk., 2009): Múzeumpedagógiai Tanulmányok III. Budapest, Gondolat Kiadó
Németh András–Szabolcs Éva–Vásárhelyi Tamás (szerk, 2009): Múzeum és iskola 2009. Múzeumok a közoktatás szolgálatában. Szentendre, SZNM
Szabolcs Éva–Foghtűy Krisztina (szerk, 2010): Zsibongó Múzeum. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó