Szüksége van-e Pécsnek, Európa kulturális fővárosának új kiállítótérre?

MúzeumCafé 4.

Fabényi Júlia megyei múzeumigazgató, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Nagy Kiállító Tér (NKT) – többek tudatában ez valóban csupán egy kiállítóteret jelent, talán ezért képzelték úgy a kívülállók, hogy a projekt bárhová áthelyezhető. Pedig nem, itt egy új múzeumépület született volna, amiben a képzőművészeti anyag teljes 20. századi és kortárs gyűjteményét mutattuk volna be, a közönség legteljesebb kiszolgálásával. Ez a fejlesztés a 2010-es évet követően is hatékonyabbá tette volna a pécsi múzeumi helyzetet.

Lényeges aspektus: a „Múzeum utca”, mint koncentrált helyszín. Egyik múzeumból a másikba lehet átsétálni, közben a régi kertekben szemlélődni, bóklászni. A 4. századi Cella Septichorától eljutni a 21. századig – gyalog tíz perc. Az NKT ebben a környezetben koncentráltan mutatta volna be a 20. századi magyar művészetet, kitérőkkel Martyn munkásságára, vagy Amerigo Totra, akit keresnek a látogatók, de raktárban van. Bekerült volna a Csontváry-anyag is. Lehetett volna itt a saját anyagunkból időszakos kiállításokat is rendezni: egy-egy monografikus életmű igencsak feldolgozásra vár, de sehol sincs egy talpalatnyi hely sem. Jó lett volna olyan anyagokat monografikusan felépíteni nemzetközi kontextusban – és a kor szellemét tükrözően hozzárendelni műveket, dokumentumokat –, amelyek a gyűjteményben erőteljesen jelen vannak, de hely hiánya miatt ma nem láthatók. A másik hangsúly a tematikus kiállításokon lett volna, amelyeknek szintén hely kell – ezer négyzetmétert rendeltünk volna ehhez a célhoz. Nem nekünk kell a legfrissebb alkotásokat–tendenciákat bemutatnunk, még melegen, a „keltetőből”, erre lehet hivatott, mint alternatív helyszín, például a Zsolnay Negyed. Igaz, azt is gondozni kell szakmailag, csak az kurátori teendő.

Ám a Zsolnay Negyedet is fenn kell tartani!

Nemzetközi összefogással feldolgoztuk volna a régió közelmúltját, az egykori Jugoszlávia és más poszt-szocialista országok művészetét stílusokban és tendenciákban, kutatóintézetekkel, múzeumokkal együttműködve. Kortárs művészek állnak készen az itteni munkára Ausztriából, Finnországból, Csehországból, Németországból. Ide készítettek volna több olyan művet, amelyek az egykori siklósi és villányi művésztelep hangulatának és eredményeinek megfelelően Pécset visszavarázsolták volna az aktuális kortárs képzőművészeti „színpadra”. Együtt az itteni alkotókkal.

A lakosságot időszaki kiállításokkal, a turistákat a kétezer éves kultúrával és a múzeumok nagyszerű gyűjteményeivel lehet kiszolgálni. Tehát a város nagyot meríthet a múzeumokból. Miért kéne ezt meggátolni? Hiszen az EKF beruházásait az EU jóváhagyta, támogatta, így az új múzeumépületet is. Fenntartási problémákra hivatkozva emeltek kifogást ellene az ellenzői.

Egy új épület relatíve többe kerül, de négy épület helyett egy lenne, és a programokkal – amelyekre külső forrásból szerzünk pénzeket – növelhető a látogatószám. Nagy hangsúlyt fektetnénk a kommunikációra is, mert a Műcsarnokban is ezzel sikerült széles közönséget elérnem. A szakma messzemenőkig támogatja a Nagy Kiállító Teret, mert pontosan tudják, hogy micsoda ív kerekedne ki benne a magyar 20. századi művészetből.

A mi jelszavunk ma: elit kultúra – nagyközönség.

 

Mészáros András, a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program főigazgatója

Manapság sokan félreértelmezik a Nagy Kiállítótér projekt eredeti koncepcióját, és úgy interpretálják, hogy Bajnai Gordon területfejlesztési miniszter Pécs és az Európa Kulturális Fővárosa program ellen intézett támadást ominózus levelével. Én magam a projekt megvalósításáért felelős menedzserként jogi-pénzügyi-uniós szempontokat kívánok megvilágítani.

Az EU-támogatásokkal kapcsolatban muszáj tisztáznunk néhány alapvető félreértést! Az EU még nem fogadta el a Nagy Kiállítótér projektet. Az EU Pécs kulturális fővárosi pályázatát fogadta el, és azt, hogy létesüljön Pécsett egy időszakos kiállítótér (ez a 2005-ös pályázat része). A konkrét projekt finanszírozására még hátra van egy pályázat. Ebben a projektben három milliárd forintnyi európai uniós pénzt kívántuk felhasználni arra, hogy megvalósítsunk valami olyat – és erre garanciát is kellene vállalnunk –, ami 250 százalékos látogatószám-növekedést eredményezhet. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány nem igazolja megnyugtatóan az időszakos kiállítótéren felüli, mintegy ötezer négyzetméteren meglévő múzeumi kiállítások „új köntösben” való bemutatásának életképességét.

Fontos tisztázni, mit is jelent a Nagy Kiállítótér projekt, hiszen itt nemcsak új épületről van szó, hanem komplex tervről, amely magába foglalja a Káptalan utca jelenlegi múzeumépületeinek megújítását, és a közterület revitalizációját is. Mindenki egyetért abban, hogy Pécsett a Káptalan utca értékeit (múzeumok, kertek, közterületek) fejleszteni kell, és 2010-re európai színvonalon kell bemutatnunk ezeket. A miniszter úr állásfoglalása egyértelmű: ezt meg kell valósítani, s ehhez a forrást garantálja. Egyetértünk abban is, hogy Pécs egyik elsőszámú turisztikai vonzereje a „Múzeum utca” és a benne található állandó kiállítások. Egyetértünk, hogy a 20. századi képzőművészeti anyag bemutatását fejleszteni kell, új, látogatóbarát tárlatokat kell szervezni, mert a jelenlegi éves szinten jelentkező körülbelül kétszázezer látogató 90 százalékát a pécsi állandó „sztárkiállítások” fogadják. Ki kell emelni – erről nem ír a sajtó, pedig ez is része Bajnai Gordon javaslatának –, hogy a Vasarely- és az Amerigo Tot-gyűjtemények megújítása továbbra is szerepel a projektben, a lényeges változás pedig az, hogy elmarad egy új, sokezer négyzetméteres épület megépítése. Ne felejtsük el, nem mi, az előkészítésben részt vevő szervezetek növeltük a tervpályázat tervezési programját az eredeti 1130 négyzetméterről közel hatezerre, hanem a múzeumi szakma!

Az is része a miniszter úr javaslatának, hogy az időszakos kiállítótér-funkció a Zsolnay Kulturális Negyedben valósuljon meg a „Múzeum utca” helyett. Ma már ismert, hogy Gyugyi László, Amerikában élő gyűjtő Zsolnay-kollekciójának elhelyezése a Zsolnay Kulturális Negyedben önmagában szenzációs attrakciónak ígérkezik. Pécs közgyűlésének 2008. március 6-ai döntése alapján eldőlt, hogy a város egy nagyságrendileg 1,5 milliárd forintos beruházást támogat, amely magába foglalja a Káptalan utca és a Papnövelde utca múzeumainak felújítását (ez utóbbi a felszabaduló források terhére új elemként került a programba!), és az EKF program Művészeti Tanácsával közösen dolgozzuk ki a 2010-es múzeumi koncepciót!